Fenyőkéreg terítés, pótlás

A fenyőkéreg, más néven mulcs (angol szó, mulch: talajtakarás) természetes talajtakaró, legtöbbször kerti ágyások, cserjés zöldfelületek, díszfák körüli talajtakarására használjuk, de kerti utak naturális és lábkímélő borítása is lehet.

Hasonló megfontolásból játszótereken is egyre gyakrabban találkozhatunk a biztonságosabb fenyőkéreg felszínnel, mivel kiemelkedőbb esésvédelmet biztosít az eddig megszokott burkolatokhoz képest.

Környezetbarát, ezért ha nem alkalmazunk agrotextilt a talaj és kéreg között, idővel elbomlik. Ez a természetes bomlási folyamat elkerülhetetlen ám pozitív hatású, mivel a fenyőkéreg növeli a talaj tápanyagtartalmát, bizonyos mértékig savanyítja azt, ezzel az alacsony pH értéket igénylő növényeknek kedvez. (pl. Magnólia, hortenzia, azálea, rododendron, somok, tuják, fenyők, stb.)

A tápanyag utánpótláson túl, rendkívül sokoldalú:

• Természetes esztétikai látványt nyújt, és intenzív illatával a fenyvesek hangulatát kölcsönzi.
• Szigetelő hatása révén hővédelmet nyújt a növények gyökerének, így óvja azokat a téli fagyoktól, és a nyári forróságtól.
• Jelentős mértékben csökkenti a vízfogyasztást, 6-8cm vastagságban a csapadékot átereszti, de megőrzi a talajnedvességet, és minimalizálja a párolgási vesztességet.
• Gátolja a magról kelő gyomok fejlődését, melynek oka az enyhén savas talaj, és a fényhiány.

A fenyőkéreg réteget évente javasolt felülszórással megújítani. Beszállítói partnereink révén kedvező árakkal, és kiszállítási lehetőséggel biztosítunk zsákos, vagy ömlesztett fenyőkérget, nagy fajta és méret választékban.

Fenyőkéreg fajta választék

Erdeifenyő: A legelterjedtebb fajta ma Magyarországon. A mediterrán hegyláncoktól az északi sarkkörig mindenütt megtalálható, alföldön és hegyvidéken egyaránt. Tűi párosával állnak, laposak, szürkés zöldek, 4-7 cm hosszúak. Kérge a törzs alsó részén vastag, szürkésbarna, mélyen és hosszan barázdált, a törzs felső részén vörös, pikkelyesen lehámló.

Borovi fenyő: Az erdeifenyővel áll rokonságban, élőhelyében, és ezáltal a kérgében eltér az erdeifenyőtől. A "borovi" nevet elsősorban a faiparban használják.

Feketefenyő: Közép- és Dél-Európában elterjedt. Talajjal és éghajlattal szemben igénytelen. Kettesével álló sötétzöld, merev fenyőtűi 7-15 cm hosszúak. Kérge szürkésbarna, mélyen repedezett.

Lucfenyő: Európában őshonos, előfordulása 600-1900 m magasságon gyakori. Sűrűn, egyesével álló 1,2-2 cm hosszú szúrós zöld tűlevelei az ágakon gyengén, csavarvonalban helyezkednek el. Kérge fiatalon világosbarna, később erősen sötétedik.

Vörösfenyő: Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, különböző fajtájú vörösfenyők szövetszerkezetük alapján nehezen különíthetőek el, így a gyakorlatban azonos fafajnak tekinthetőek. Az európai vörösfenyő fenyőtűi 1-3 cm hosszúak, világoszöldek, csomókban helyezkednek el. A fa lombhullató. Kérge mélyen repedezett, vöröses szürke. A levált kéregcserepek helye kárminvörös.

fajta választék forrás:fenyokereg.hu